A kocsiban ültünk, én hátra ültem, Ashley mellé. Csak merengtem kifele az ablakon. Olyan jó érzés volt megint ölelni mint tegnap, meg most is. :) De komolyan! :P Ábrándozásomat drága barátnőm zavarta meg.
- Minden rendben Linda? - kérdezte, és Tom is hátranézett hirtelen. Majd néha-néha mindig visszanézett rám, akkor amikor már válaszoltam. :)
- Persze. Mi lenne? Csak olyan régen jártam már erre. - kinéztem az ablakon, és egy ismerős környéket láttam meg. Pontosabban egy parkot, azon belül is egy padot, és ruhákat a padon. Minden ismerős volt. Nem tudtam, mitől, vagy miért, így inkább Ashley-nél érdeklődtem. :D
- Mi történt ott? - és mutattam ugyanarra a padra ugyanabban a parkban, mint amit az előbb bámultam.
- Öhm... Nem tudom. - válaszolta, de nem tarotta a szemkontaktust. :S Hazudott.
- De tudod, csak nem akarod elmondani. - válaszoltam flegmán. :)
- Figyelj Linda! - kezdett bele.
- Mondjad, mondjad! - majd megrántottam a vállaimat, és figyeltem.
- Tudod jól, hogy magadtól kell hogy eszedbe jussanak a dolgok. - magyarázott, és hadonászott a kezével, hogy hogy is mondjam... Hogy értelmesebbnek tűnjön. xD Vagy nem tudom. Lehet, hogy nem ez a jó szó rá, de mindegy. :) Pont úgy, mint ahogyan Tom is szokott! ^_^*
- Jó. Tudom persze. De mi a francért nem jutnak már az eszembe? - tökre pipa lettem. Nem igaz, ez így nagyon sz*r! Így, hogy szinte majdnem mindenről eszembe jut valami, mégsem tudom, hogy egyáltalán mi, vagy a többi. :S
Megérkeztünk, kiszálltunk a kocsiból. Bementem a házba, és egy annyira édes kiskutya jött oda nyalogatni. Az kezembe ugrott, és csak nyalogatott. A többiek csak mosolyogtak. Lettem a kis ebet, és Ash-hez szóltam.
- Ő kicsoda? Kérlek, csak ezt az egyet! - bociztam rá. Megenyhült, és ezt így is akartam. :) :D
- Na jó. Ő itt Sütike, a te kiskutyusod. - mutatott az ugráló kutyusra.
- Persze, már emlékszek rád. Hogy is felejhetnélek el! - megint felkaptam. Nagyon cuki volt! :) Ezután letettem. Mondtam a többieknek, hogy most inkább felmennék egy kis időre.
- Rendben, menj csak! - jött oda Ash, és szinte "felküldött". :D
Fent, a szobámban körbenéztem, és mint amikor bekapcsoljuk a tv-t, vagy váltjuk benne a csatornát, hirtelen minden az eszembe jutott. :) Úgy látszik amik/akik közel álltak hozzám, azok/ők így is úgyis megmaradnak! :) Még kész szerencse! xD Tv-ztem, meg minden. Beültem egy nagy kád vízbe. És csak pancsoltam. :D Amikor valaki kopogott.
- Igen? Ki az? - kiabáltam ki.
- Tom vagyok. Linda fürdesz? - kérdezte.
- Igen. - válaszoltam a gumikacsámmal a kezemben. Ez a kóma nem is tudom, rengeteg mindenre ráébresztett. Annyi sok dolog van az életben, amit még nem próbáltam ki. És mindennek hirtelen, akár 5 perc alatt vége szakadhat. Ezen gondolkodtam. Meg némi magánakción holnapra. xD :D
- Ja, akkor jövök, szoríts nekem is helyet. - erre elkezdtem röhögni, azon, amit mondott, meg azon is, ahogyan ő röhög saját magán. Tök jól elszórakozik magán! :D De cuki! :) :P
- Rendbem. Várj meg.
- De am nem kell kiszálnod. Csak azért jöttem, hogy... - elhallgatott. Nem hallottam a hangját. - De végülis akkor ki kell szálnod! :D - és megint elkezdett magán röhögni, én meg rajta. :D - Szóval kaja! - mondta röviden.
- Na és ezt nem bírtad kinyögni? Hm? - felnevettem, ő meg ezt válaszolta.
- Jól van, jól van. Linda Schmidt, még megjárod amiért kigúnyoltál! - majd nem hallottam tovább hogy beszélne. Majd megint. :D - Tudod, hogy még régebben is mi lett a vége. - majd elkezdett nevetni.
Pont hogy nem tudtam! :S És ezt mondtam is neki.
- Hát képzeld, nem tudom!- vágtam be a MŰdurcit. :)
- Jaj, ne haragudj Linda, kérlek! - szomorúra váltott a hangja. Ezalatt, amíg esedezett "bocsánatomért" xD , kipattantam a kádból, és felöltöztem a pizsimbe, amit mindig a fürdőmben tartok. :) Majd kinyitottam az ajtót, és véletlneül hátba vágtam. :D
- Ááá. - nyikkant fel. :D
- Bocsika. - majd levegőnek nézve, tartva a MŰdurcit, :D elmentem mellette.
- De tényleg, ne haragudj! - dörzsölgette a vállát.
- Jó. - tök komolyan ránéztem, majd elkezdtem csikizni. Éppen olyan helyzetben volt, hogy semmit se tudott tenni. Én nyertem! :D
- Áááá... - röhögött, majd egy-egy levegővétel között csak felnyögött. - Neee máááár! - :D annyira jól szórakoztam rajta. Hirtelen elkapta a derekamat, és viszonozta a csikizést. Na hát ez nem volt fair! :/ :D
- Héé... Most én nyertem, tudni kell elviselni a vereséget Drágám. - mondtam neki, miközben sikeresen kaptam egy röhögőgörcsöt. XD
- Drágám, én sose veszítek. -sunyin rámnézett, elengedett, felém fordult, majd hirtelen.......
Hát igen, ilyen befejezés kell! :D Törjétek csak a buksitokat, mi is történhetett. :D Puszi mindenkinek! :)
